Wake up.
Újfent megfogadtam, hogy nem iszok többet, vagy legalábbis kevesebbet (már nem is számolom, hányszor mondtam ezt). :) Szilveszterkor annyi mindent sikerült összeinni, hogy tegnap szinte semmit nem tudtam kezdeni magammal, az egész nap olyan álomszerű volt. Mármint nem olyan jó, csak mintha itt sem lettem volna.
Elsején reggel még átmentünk Gáborhoz, véletlen elaludtam és miután felébredtünk, még beszélgettünk pár órát. Tudom, hogy sohasem dönthetek úgy, hogy az mindenkinek jó legyen és vannak helyzetek, mikor valakinek mindenképp fájdalmat kell okoznom. Ez is ilyen volt. Nagyon bűntudatom volt, amiért hagytam, hogy Dani egyedül menjen haza és inkább ott maradtam, de... én tényleg csak barátként szeretem, és ha ő nem szeretne többet, olyan jól meglehetnénk. Hm. Valamikor délután kettő után értem haza, a fejem majd' szétrobbant, de azért próbáltam ébren maradni. Hát, nem jött össze. Este felébredtem, olvastam kicsit, hajnalban megint aludtam, egészen ma délutánig... Olyan mint valami álomkór.
Bár nem fogadtam meg semmit hivatalosan, így az újév alkalmából, azért van egy-két célom. Először is izmosabb akarok lenni és picit fogyni (ezt már el is kezdtem megvalósítani, ugyanis ezalatt a pár nap alatt alig ettem valamit, de nem is hiányzik), jó lenne találni végre egy állandó munkahelyet, hogy meg tudjam venni magamnak az új telefont, az ekönyvolvasót és a fesztiválbérleteket, amiket szeretnék. De azért félretenni sem ártana, hogy minél hamarabb beköltözhessek a lakásunkba. Jót tenne végre az önálló élet. Ó, és meg akarom növeszteni a hajam, mindegy milyen eszközökhöz kell folyamodnom. :D Egyszerűen nem nő egy bizonyos hosszúságnál tovább, és ez roppant bosszantó. És tetoválást is akarok. Nehéz eldönteni, hogy melyik legyen az első vagy mi is az, ami nem csak most, de később is fontos lenne, jellemezne, stb. Mégis csak egy életre szól.
Ozorára akarok menni!
Bones.
Ma van Ádis névnapja, negyedszerre, mióta ismerem. Olyan hihetetlen, hogy már ennyi idő eltelt azóta... Néha hiányoznak a régi időszakok, de azt hiszem jobb így, hogy mindketten változtunk. Az én szívemben attól még mindig elég jelentős helyet foglal el. :) Soha nem lesz még egy ilyen barátom.
Egy percet sem aludtam, úgyhogy most kicsit fáradt vagyok és ma rengeteg dolgom lesz. Szokásomhoz híven utolsó napra hagytam az ajándékokat és sütni is akarok. Vagyis most már muszáj lesz, és a fát is fel kell valakinek díszíteni. Semmi kedvem nincs a karácsonyhoz.
Csomó mindent le akartam írni az első bejegyzés óta, csak nem éreztem a sajátomnak a blogot. Most sem igazán, de egy fokkal mégis jobb. Iszonyúan idegesít, hogy ki-be járkálnak a szobámban, és folyton nyitva hagyják azt a kurva ajtót... Hm, na mindegy. Tegnap este tv-t néztem! :D Ezt azért említettem meg, mert amúgy nem is emlékszem, mikor kapcsoltam be utoljára. A Csillagport néztem, de a gyakori reklámoknak hála, maradok inkább a letöltögetésnél.
Jó lenne végre befejezni az Üvöltő szeleket, de úristen... Igazából bűntudatom van, hogy mindenkinek szidom, lehet hogy a végén óriási meglepetés ér majd (bár kétlem). Annyian szeretik, hogy azt hittem, ez biztos egy jó könyv. Eddig talán egy emberrel tudok szimpatizálni, és az Hareton, a többi elviselhetetlen.
Inkább gyorsan elküldöm ezt, és kilépek, mert a végén még letörlöm az oldalt. Most tök olyan érzésem van, hogy miért is csináltam ezt, ha még magamat sem érdekli, amit írok.
This is the day.
Érdekes újra itt lenni. :) Nem gondoltam volna, hogy valaha visszajövök ide, de egy hosszú magambafordulós időszak után úgy döntöttem, hogy belekezdek egy 'hogyan légy boldog'-projektbe, és ezt itt lenne a legkönnyebb kivitelezni. Meg hát valószínűleg már mindenki elfelejtett, a régiek nem is nagyon írnak, és nekem ilyen ismeretlenség kell.
Rájöttem hogy az a legnagyobb baj, hogy túl sokat gondolkodom, és ha nem lenne időm, nem tudnék annyit gondolkodni sem, szóval csak le kell foglalni magam. Úgyhogy ez ilyen izé lesz... leírom majd, hogy mikor mivel próbálkoztam, hogy sikerült meg ilyesmik.
Pár napja elkezdtem utánanézni ezeknek és találtam egy-két érdekes könyvet (a pszichológiai nyalánkságokon kívül). Egyik az A Year Of Living Sinfully, amiben ugyan elég költséges ötletek is vannak, de egy évig minden napra ajánl valamit, hogy hogy érezd jól magad. Ez ilyen csak-magadra-koncentrálós könyv. Aztán a másik az Everything That Can Happen In A Day, amit David Horvitz állított össze, és már terveztem is, hogy na, majd karácsonyra megajándékozom magam ezzel a majdnem 6ezer forintos könyvvel, de mint kiderült, a blogjából állította össze a könyvet, ahol simán meg lehet nézni az ötleteket, úgyhogy kénytelen leszek valami mást keresni, amire költhetem a pénzemet (úgyis el fogom inni meg dohányozni...).
Annak ellenére, hogy mostanában elég felkapott lett, nekem a Wreck This Journal is nagyon szimpatikus, majd valamikor beszerzek egyet. :) És bakancslistákat is olvasgatok néha; már annyi dolgot szeretnék, hogy talán egy élet sem lenne elég rá.
|